04 március 2013

Cottesloe beach, Mullaloo beach és a séta :-)


Ezen a vasárnapon nem akartunk hosszú programot csinálni, inkább pihenést terveztünk, mert a fiatal szervezeteknek szüksége van pihenésre is.  (-:   Felkeltünk mostunk, főztünk lustálkodtunk. Délutánra meg volt beszélve egy randevú Lilláékkal mivel már régen láttuk egymást. És ha már találkozunk akkor azt ne a lakásban vagy a városban tegyük, hanem a parton. Délután 2-3 körül akartunk találkozni, de mivel aznap nagyon meleg volt áttettük 3-4 körülre. Mivel Ők a hozzájuk közeli Mullaloo-ra járnak, nekünk pedig mindegy, hogy hová megyünk, csak menjünk valahová (  legfeljebb megismerünk még egy partot  (-:  ) így ez lett a célpont. Kicsit korán indultunk mert már nem bírtunk a lakásban maradni, de végül is így lett jó.  :-D  Bementünk busszal a belvárosba a vonat-metro állomásra. Lementünk a mozgólépcsőkön és akkor látjuk ám, hogy bent áll a vonat-metro a peronon. Futás beszállás és már indulunk is. Körülbelül 2 perc múlva amikor az utastájékoztató hangszóróból elhangzott a következő állomás neve egymásra néztünk és nevetni kezdtünk, mert rájöttünk, hogy annyira siettünk beszállni, hogy jó vonatra szálltunk, csak rossz irányba. Így most távolodtunk a célunktól. Felpillantottunk a táblára amin az útvonal van a megállók nevével és úgy döntöttünk, hogy ha már így alakult akkor kimegyünk Cottesloe-ra. Csak néhány megálló és időnk van bőven. Ha meg elkésünk hát elkésünk. No Worries. Amikor leszálltunk kerestük a buszmegállót, mert már megszoktuk, hogy a vonatról mindig buszra kell szállni, hogy elérjünk a célhoz. Buszmegálló sehol. Viszont az emberek akik leszálltak a vonatról mind megindultak egy irányba. Mivel volt köztük olyan akinél láttunk napernyőt és mindenféle strandfelszerelést elindultunk utánuk, remélve, hogy a partra mennek és nem most érnek haza onnan.  :-)   A part nem volt messze kb 4-500 méter, de egy elég nagy emelkedőn kellett felsétálni a túloldalán pedig le, ami a mi alföldhöz szokott lábunknak nem esett jól. A part nagyon szép, és a többi eddig látott strandhoz képest rengeteg volt a fiatal. Megnéztük a csónakházat, ami nekem teljesen új volt, Hell viszont már ismerte fotókról. Hiába na, szerintem Ő Ausztráliába indulás előtt az összes strandot ki kémkedte a neten.





Kicsit lepihentünk a homokba, de nem fürödttünk, mert lusták voltunk átöltözni arra a kevés időre. Úgy háromnegyedóra múlva visszaindultunk a vonathoz. Emelkedő, lejtő  :-)  már megint. A vonatra most már a jó irányba szálltunk fel!!! Vissza a központba,de nem kellett leszállni a vonatról így mentünk is tovább. Amikor leszálltunk akkor megtaláltuk a buszmegállót, innen tudtuk, hogy nincs közel a part :-). Kikerestük, hogy melyik buszra kell szállni és vártunk rá kb 20 percet. A buszok itt úgy közlekednek, hogy ha nincs utas a megállóban és leszálló sincs a buszon, akkor nem állnak meg addig amíg valamelyik megállóban nem akar valaki le vagy felszállni. Ez egyfelől jó dolog, mert feleslegesen nem áll meg a busz. Viszont ha fent vagy a buszon akkor elég zavaró, mégpedig azért, mert amikor felszállsz egy ismeretlen útvonalon a buszra akkor az indulásnál a megállóban megnézed, hogy a célod, mondjuk XY utca a 18.-ik megálló, de már a második sarkon elveszted a fonalat, mert nem tudod, hogy amit az ablakból láttál megállót az számít-e és nem állt meg a busz vagy az egy másik járat megállója-e? Így ha nincs nálad gps akkor marad a régi módszer. Meg kell kérdezni a vezetőt, hogy hol is kell leszállni. Mi is így tettünk. Ő persze szívesen segített, sőt két megálló között rakott le minket, hogy kevesebbet keljen gyalogolnunk és még el is magyarázta, hogy merre menjünk. Ez nem egyedi eset, más is így csinálja :-) és még soha nem láttam, hogy az utasokat zavarná vagy, hogy zúgulódtak volna. Elindultunk a sofőr által mutatott úton végig lejtőn lefelé de már mentünk úgy 15 perce és még sehol a part. Már azon gondolkodtunk, hogy az egész busz rajtunk röhög egy negyedórája mert direkt rossz helyen raktak ki minket, de az úton folyamatosan jöttek szembe olyan autók amik nagyobbnál nagyobb hajókat húztak maguk után így reméltük, hogy jó helyen járunk. Meg is találtuk a partot ami tele volt emberekkel. Volt aki grillezett volt aki napozott . Gyors telefon és már meg is találtuk egymást. Illetve csak Lillát és az anyukáját. A fiúk elszöktek mert nem szeretik a napot huzamosabb ideig. Napoztunk fürödtünk beszélgettünk és egyszer csak Lilla apukája és öccse is előkerült. Néztük ahogy gyakorlatoznak a vizimentők és mivel hoztak magukkal két deszkát és a hullámok is megnőttek így kipróbáltam a bodyboardot is.


Kezdett lemenni a nap ezért haza indultunk. Lilla apukája felajánlotta, hogy elvisz minket a vonatállomásig kocsival, amit el is fogadtunk. Az állomáson elbúcsúztunk egymástól kiszálltunk a kocsiból és elkezdődött a kaland. :-)
Mikor jöttünk ide akkor ugye működött a vonat minden irányba, de most valamiért nem közlekedett a city felé és így busszal pótolták. Ami elég vicces volt, mert a vonat az autópályával párhuzamosan közlekedik. Így a busz a vonatállomáson felvette az utasokat kigurult az autópályára és végigszáguldott a következő vonatállomásig ott le a pályáról be az állomásra, utasok le-fel és rohanás tovább a következő állomásig. Az egész valami furcsa versenyre hasonlított, de még így is kb 20 percel nőtt meg a menetidő. Amikor már beértünk a központ közelébe akkor két megállóval a végállomás előtt át kellett szállni vissza a vonatra és a city-be már vonattal érkeztünk meg. Ez azért érdekes, mert ha itt nem szállunk át akkor egy kb 20-25 perces sétával hazaértünk volna. Amikor beértünk akkor elkezdtünk non-stop boltot keresni, ami itt mission impossible. Ugyanis otthon elfogyott a Nutella és vacsorára azt kell enni.


Ez egy valós reklám óriás plakáton az atópálya mellett!!!  Vasárnap: az új szombat :-)


Itt a boltok maximum este 7-ig vannak nyitva, és új dolog, hogy vasárnap is kinyitnak, de csak du. 5-ig. Még mindig nem szoktuk meg. Nagy nehezen találtunk egy kisboltot indiai pultossal ami még nyitva volt vasárnap este 9-kor,de csak csokit vettünk mert nem volt Nutella   :-(   Szomorúan baktattunk a buszhoz és ott ért minket a sokk! Mivel nem vonattal jöttünk hanem busszal így megnőtt a menetidő, plusz bóklásztunk a városban boltot keresve így lekéstük az utolsót! Vasárnap este negyed tíz és nincs több busz. Hát ez van egy olyan országban ahol mindenki kocsival megy még a szomszédjához is. Akkor most mi a megoldás? Elég mókás: vissza a vonathoz, mert az ugye jár éjfélig 15 utána meg 45 percenként, vissza két megállót oda ahol már voltunk és séta hazáig. De legalább hazaértünk. Egyre inkább úgy gondoljuk, hogy venni kéne már egy kocsit :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése